Tildy Zoltán levele 1939-ből

Budapest, Pozsonyi út 58.

 

A Pozsonyi úti református templom, a Hálaadás temploma 1944-ben számos menekültnek adott átmeneti otthont a szovjet Vörös Hadsereg előrenyomulása idején. Kopogtattak a szent hajlék kapuján sorsüldözött zsidók, hogy meneküljenek a vérgőzös terrortól. Megbújtak a templom falain belül szökött katonák, akik megelégelték az esztelen vérontást.

 

 

Bővebben:

Bereczky Albert, a Hálaadás templomának református lelkésze nem tagadta meg tőlük a támogatást, pedig jól tudta, hogy életét teszi kockára az, aki befogadja otthonába a fasizmus és a második világháború elől menekülőket.

Ebben az időben Tildy Zoltán református lelkész, korábbi országgyűlési képviselő élete is veszélybe került. Az egykor Oxfordban tanult protestáns teológus lelkész kollégáját, Bereczkyt kereste fel segítségért. Míg el nem múlt a nagy világháborús vihar, Tildy Zoltán egy ideig a Pozsonyi úti templomban rejtőzködött, hogy mentse életét nyilaskeresztes és náci üldözői elől. A hívek és az üldözöttek szerető hallgatása úgy mentette meg a pusztulástól a politikával elkötelezett, társadalmi kérdésekre érzékeny papot, mint Nolai Szent Félixet a barlang bejáratára szőtt pókháló. A szent hajlék kővárnak bizonyult.

Tildy Zoltán még korábban, 1939. augusztus 2-án mint országgyűlési képviselő körlevelet intézett barátaihoz a munkások érdekében. Levelében következőket írta:

Talán tudomással bírsz arról, hogy évek óta a parlamentben és a parlamenten kívül foglalkozom a mezőgazdaság munkaviszonyaival, úgy termelési mint szociális szempontból. Az utóbbi hónapok során nagy érdeklődéssel de aggodalommal is szemlélem a munkásviszonyok alakulását Nemcsak a magam vidékén, de amint egyes jelentésekből, felszólalásokból és cikkekből látom, az ország egész területén meglepő változások és aggasztó jelenségek is mutatkoznak ezen a téren, amelyeknek rendezése nélkül, megítélésem szerint, nemcsak a magyar társadalom, de az egész mezőgazdasági termelés nehéz helyzetbe jutott. A munkásság érdekeinek mindig szószólója voltam, de mindig hirdettem azt is, hogy ezek az érdekek becsületes kielégítéséhez csak akkor juthatnak, ha az egész mezőgazdasági termelés nagy problémáit is megoldjuk.

Nagyon kérlek, légy jó nekem minél kimerítőbben tájékoztatást adni a magad vidékének helyzetéről ebben a tekintetben Milyenek a munkásviszonyok? Nincs-e munkáshiány? Milyenek a munkabérek? Mii jelent

Kedves Barátom!

Azon a vidéken (ha volt) a németországi munkáskivitel? Mit írnak haza a Németországba kivitt munkások? Küldenek-e pénzt? Milyen a munkásság hangulata általában? Voltak-e zavarok a leszerződött munkásokkal? Milyen a munkásság és a gazdák viszonya?

Szívesen veszem, ha leveledben egyéb kérdésekre is kiterjedsz és megírod azt is, hogy amennyiben adataidat felhasználnám, ezt nevedre való hivatkozással, vagy anélkül tegyem meg.

Szeretettel köszönt igaz barátod:

Tildy Zoltán országgyűlési képviselő

 

A társadalmi kérdések iránt fogékony Tildy 1939-ben feltett kérdései egyúttal választ adnak arra, miért üldözték őt a nyilasok 1944 második felében.